““A Notre-Dame-ot a világ legnagyobb templomának szánták, amely az egyház dicsőségét hirdeti. Tanítás után naphosszat nézelődtem, de olyan is előfordult, hogy nem mentem be a retorika-előadásra, csak hogy figyeljem az építkezésen szorgoskodó kőmíveseket. Az állványokkal és emelőkkel körbevett tornyok befejezetlen csonkaságukban is a város épületei fölé magasodtak. Kívül s belül szakrális reliefek sokasága díszítette, amitől az egész épület olybá tetszett, mintha nem is templom, hanem a misztika kőbe vésett kódexe lenne. A számtalan szent és ószövetségi figura között elképedve ismertem fel olyan alkímiai szimbólumokat, amiket a hozzáértő a legkevésbé sem várna egy templom oromzatán.””
