Quote by Csikász Lajos

“Beügetett az erdőbe, ahol már óvatosabban kellett haladnia, a fák lelógó vagy alacsonyan növő ágai között nem lehetett hebehurgyán vágtatni. A fölötte összezáruló lombok…

— Csikász Lajos

“ Magyarok… – legyintett lekezelően a pasa. – Csupán néhány szép szó kell, amely megérinti a szívüket, és máris elfelejtik a lényeget. Elfoglaltuk az országuk…

— Csikász Lajos

“– És bármerre is nézek, egy olyan nemeskisasszonyt sem látok, aki elnyerhetné a te, vagy az én tetszésemet. Aki elég rangos és gazdag lenne…

— Csikász Lajos

“Buda is magyar vár, az ország szíve! – csattant fel Koháry hangja, félbeszakítva a bég mondandóját. – Másfél évszázada is megvan már annak, hogy…

— Csikász Lajos

“Ha élvezni akarjuk a dió zamatát, először fel kell törni a héját”

— Csikász Lajos

“– A Rákóczi-név összeforrott a nemzettel! Ha minden magyar szívét is kivágná a Habsburg-ház, a nép ajkán zengő nóták még mindig utánad sóvárognának.”

— Csikász Lajos

“A lejtők előtt meghunyászkodó vízfolyás széles és mély várárkot táplálva csörgedezett tovább, a nyugodt víz tetején békalencse zöldellt és a nyári melegben már kora…

— Csikász Lajos

“...három szoknyán keresztül is érezte a férfi feltámadt gerjedelmét, és meg mert volna esküdni arra is, hogy valamely kópé angyalkák parázzsal teli serpenyőt csempésztek…

— Csikász Lajos

“– Ürítsük fenékig a sértés keserű italát rejtő kupát, hogy az alján meglelhessük a harag ládikájának kulcsát és azzal átjuthassunk a düh érckapuin…”

— Csikász Lajos

“Mindig van egy felsőbb úr, aki képes a legbátrabbak és legügyesebbek sorsáról is dönteni, és az ítélete ellen nincs apelláta.”

— Csikász Lajos

“– A szerelem vak, kedves barátom. Sosem tudhatod, kinek a közelében perzsel meg a tüze. Kellő eltökéltséggel elfojthatod a lángot, erőszakot tehetsz a lelkeden,…

— Csikász Lajos

“Wesselényi Ferenc, Magyarország nádora nyakig merülve üldögélt a melegen gőzölgő vízben. A bánt – mint mindig – most is egy régi, még gyerekkorában látott…

— Csikász Lajos