“He was no lover in a worldly sense; the only love he knew was that of divine understanding, of taking a whole life into its depths as if they were his own. From this, the greatest pain, the greatest happiness… — Dezső Kosztolányi Copy Share Image
“He knew everything. He knew at least a thousand Hungarian folk songs, all the words and tunes, he could handle Gypsies, give them instructions… — Dezső Kosztolányi Copy Share Image
“Ha tudnák, mennyi keménységre, kegyetlenségre, vad egészségre van szüksége annak, aki érzésekkel foglalkozik. Aztán, aki gyöngéd, az szükségszerűen durva is. A gyöngédség csak egyik… — Dezső Kosztolányi Copy Share Image
“A drunkard never walks where he can fly. Only the sober believe that the inebriate stagger to and fro. In reality they float on… — Dezső Kosztolányi Copy Share Image
“Esti nem hitte, hogy a földön bármit is rendbe lehet hozni. Hiszen látta, hogy mihelyt megfoltozta a nyomorúságot egy helyütt, az nyomban ki is… — Dezső Kosztolányi Copy Share Image
“Ő nem értette az életet. Fogalma sem volt, mért született erre a világra.Úgy gondolkozott, hogy akinek részévé jutott ez az ismeretlen célú kaland, melynek… — Dezső Kosztolányi Copy Share Image
“Az motoszkált a fejében, hogy hány értékes lélek él rejtetten, a nélkül, hogy a világ tudna róla, hogy többet kellene emberek közé járnia. Főkép… — Dezső Kosztolányi Copy Share Image
“When people go away they vanish, turn to nothing, stop being. They live only in memories, haunting the imagination.” — Dezső Kosztolányi Copy Share Image
“He was no lover in a worldly sense; the only love he knew was that of divine understanding, of taking a whole life into… — Dezső Kosztolányi Copy Share Image
“Ameddig lehet, óvom azt a káprázatomat, hogy a nők önmagamért szeretnek.” — Dezső Kosztolányi Copy Share Image
“Her flesh was powdery and voluptuously weary, as if tenderized by all the different beds and arms in which she had lain. Her face… — Dezső Kosztolányi Copy Share Image
“The sheer delight of peering through a magnifying glass at a mouse bite, a moth hole or the zigzag channel carved by a woodworm,… — Dezső Kosztolányi Copy Share Image
“I,' she began in her thoughts, as we all do when thinking of ourselves. But this I was her, something, someone whose life she… — Dezső Kosztolányi Copy Share Image
“At any rate, they were strange fellows, these bohemians. They lounged around doing nothing and told you they were working; they were frightfully miserable… — Dezső Kosztolányi Copy Share Image
