Quote by Anonymous
““Lehajtott fejjel bámulom, ahogy a hamu vékony rétegben lerakódik elnyűtt bőrcipőmre. Régen itt állt Primmel közös ágyunk. Amott volt az ebédlőasztal. Az összedőlt kémény kormos téglakupacából kiindulva nagyjából betájolható a ház többi helyisége. Máskülönben hogyan is tudnék eligazodni ebben a végtelen szürkeségben? A Tizenkettedik””